KÖZBESZERZÉSI JOGSZABÁLYFIGYELŐ

 

 

 

A közbeszerzési eljárások egyszerűsítésével és a terhek csökkentésével kapcsolatos javaslataink részben ezen fejezet, részben a III. fejezet kereteiben kerülne kifejtésre.

 

a)      Az ajánlattevők közbeszerzési eljárásban való részvételével összefüggésben felmerülő kiadások mérséklését jelentheti olyan standard dokumentumok kialakítása és alkalmazásának kötelezővé tétele, amely egységesíti, és ezáltal megkönnyíti az ajánlattevők számára az ajánlattételt. Ez jelentené egyrészt egységes nyilatkozatminták kidolgozását, valamint standardizált ajánlatkérési dokumentáció-szerkezet kialakítását.

 

Fentiek eredményeképpen az ajánlattevők minden közbeszerzési eljárásban ugyanolyan tartalmú nyilatkozatokat nyújthatnának be, illetve nem kellene minden egyes közbeszerzési eljárásban újratanulniuk az ajánlat összeállítására vonatkozó előírásokat, ugyanis a dokumentáció és ennek megfelelően az ajánlat is minden esetben ugyanazon sorrendet követné. Ezzel egyben a kis- és közepes vállalkozások közbeszerzési eljárásokban való sikeres részvételét is elő lehetne segíteni.

 

Előzőekkel a közbeszerzési eljárások átláthatóbbá tételének irányába úgy lehetne újabb lépést tenni, hogy az nem drágítaná a közbeszerzési eljárást.

 

E kérdéskörrel összefüggésben a Kbt.-ben azt is szabályozni kellene, hogy az ajánlatkérő ne kérhessen eredeti igazolásokat, továbbá hitelesített másolatokat vagy nyilatkozatokat a közbeszerzési eljárásban; legyen elegendő az egyszerű másolatok benyújtása. Ehhez kapcsolódóan azonban azt is hangsúlyozottabban rögzíteni szükséges az ajánlattevői visszaélések elkerülése érdekében, hogy amennyiben az ajánlattevő hamis tartalmú másolatokat vagy nyilatkozatokat ad be, kötelezően több évre kerüljön eltiltásra a közbeszerzési eljárástól.

 

b)      Hozzájárulhat a költségek csökkentéséhez a közbeszerzési eljárásokban benyújtandó igazolások szempontjából releváns elektronikus adatbázisok körének bővítése.

c)      Az ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó kiadások csökkentését elősegíthetné az eljárással kapcsolatban felmerülő adminisztratív terhek csökkentése.

A Közbeszerzések Tanácsánál folyamatban van az egységes közbeszerzési adatbázis kialakítására irányuló fejlesztés, amely jelentősen egyszerűsíthetné az ajánlatkérők dokumentációs kötelezettségeit, valamint az ajánlattevők és az állampolgárok számára is áttekinthetőbbé tenné a közbeszerzési folyamatokat.

A Közbeszerzések Tanácsa felhívja a figyelmet arra, hogy a hirdetményellenőrzés jelentős segítséget jelent a közbeszerzési korrupció elleni küzdelemben és elősegíti, hogy a közbeszerzési hirdetmények ne jelenhessenek meg az ajánlattevők számára alapvető fontosságú információk hiányában. Utalni kívánunk arra, hogy az OECD közbeszerzési korrupció elleni tanulmánya a magyar hirdetményellenőrzést alkalmazásra javasolt jó gyakorlatként tartalmazza.

 

Mivel a Tanács is fontosnak tartja ugyanakkor a hirdetményellenőrzésből eredő ajánlatkérői költségek csökkentését, javasoljuk első körben a díjak Áfa-mentes körbe sorolását, valamint esetlegesen a hirdetményellenőrzési díj megfizetése alól mentes intézmények körének kisebb bővítését. 

 

d)     Megfontolásra javasoljuk az ajánlatkérői költségek mérséklése érdekében a különböző szakértői követelmények körültekintő átgondolását. Fontosnak tartjuk azonban hangsúlyozni, hogy a közbeszerzési eljárásban elengedhetetlen a megfelelő közbeszerzés tárgya szerinti (azaz szakmai), közbeszerzési, pénzügyi és jogi szakértelem biztosítása. A szakszerűtlenül előkészített beszerzés ugyanis lényegesen többe kerülhet, mint a szakértők díjai; szükségesnek tartjuk ugyanakkor annak általános lehetővé tételét, hogy ezeknek az előírásoknak az ajánlatkérő – ha erre képes – saját alkalmazásában álló szakemberekkel is megfelelhessen.

 

 

 

Fontosnak tartjuk a fizetési határidők csökkentését, és különösen a támogatásban részesített beszerzések esetén a támogatások kifizetésére vonatkozó szabályok és a közbeszerzési törvényben foglaltak összhangjának megteremtését.

 

a)      Fontosnak tartjuk annak törvényi kimondását, hogy az ajánlatkérők biztosítsák az ajánlattevők számára a dokumentációba történő ingyenes betekintés lehetőségét, elkerülve ezáltal azt a helyzetet, hogy a potenciális ajánlattevők csak a dokumentáció megvásárlását követően szembesüljenek azzal, hogy az adott eljárásban nem fognak tudni ajánlatot tenni. A Közbeszerzések Tanácsa saját hatáskörében elnöki tájékozatót tett közzé e gyakorlat elősegítése érdekében, arra is ösztönözve az ajánlatkérőket, hogy amennyiben módjuk van rá, bocsássák a dokumentációt térítésmentesen rendelkezésre. (Az elnöki tájékoztatóban foglaltak azonban jogi kötelező erővel nem bírnak.)

 

 

A Közbeszerzések Tanácsa – amint arra fentebb már utaltunk – a közbeszerzési szabályozás rugalmasabbá és egyszerűbbé tétele érdekében szükségesnek tartja az egyszerű eljárás teljes újraszabályozását.

 

Fontosnak tartjuk, hogy az egyszerű eljárás valóban egyszerű(bb) eljárástechnikát jelentsen a közbeszerzés szereplői számára. A jogszabályokkal szemben támasztott általános elvárás, hogy a szabályozás koherens, pontos és követhető legyen. Ennek érdekében fontosnak tartjuk, hogy a közösségi értékhatárokat el nem érő közbeszerzéseket  szabályozó fejezet az egyszerű eljárás szabályait lineárisan és teljes körűen tartalmazza a jelenlegi, alapvetően törvényi visszahivatkozásokra épülő megoldás helyett Ez nagyban segítené a jogalkalmazók munkáját.

 

Az említett, szabályozásbeli megközelítés megváltoztatásán túl ennek érdekében a szabályok több ponton is kiigazításra szorulnak.

 

a)      A kizáró okok egyszerű eljárásban irányadó rendszerének oly módon történő átalakítását szorgalmazzuk, hogy az ajánlattevőknek elegendő legyen a kizáró okok hiányáról nyilatkozniuk.

 

b)      Az előzőekkel összefüggésben megfontolandónak tartjuk a nemzeti közbeszerzési értékhatárok felülvizsgálatát is, különösen az építési beruházások vonatkozásában. Az építési beruházásokra irányadó jelenlegi 15 millió forintos értékhatárt túlzottan alacsonynak tartjuk figyelembe véve azt is, hogy az eljárás lefolytatásával kapcsolatban felmerülő költségek ez esetben sem alacsonyabbak számottevően, mint egy magasabb értékhatárt elérő beszerzés esetén. (Utalni kívánunk azonban arra, hogy az árubeszerzéseknél és a szolgáltatás-megrendeléseknél a közösségi jogi keretekre is tekintettel már jóval szűkebb a nemzeti jogalkotási mozgástér.) 

 

c)      A közbeszerzési eljárások költségeinek csökkentésére vonatkozó javaslatokkal összhangban legalább az egyszerű eljárásban elengedhetetlennek tartjuk már rövid távon is mintadokumentumok, így például az ajánlattételre vonatkozó formanyomtatvány kialakítását és alkalmazásának kötelezővé tételét.

 

 

a)      – egyebek mellett a közösségi joggal való összhang megteremtése érdekében is – az alkalmasság-igazolás szabályainak kiigazítását, az alvállalkozó- és az erőforrás szervezet-fogalmának pontosítását; haladéktalanul szükség van a műszaki-szakmai alkalmasság igazolása tekintetében a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozókkal történő megfelelés megengedésére is;

b)      az eredménytelenség új esetét rögzítő, 2009-ben bevezetett előírást javasoljuk haladéktalanul törölni:  az egy érvényes ajánlat ne eredményezze az eljárás automatikus eredménytelenségét (különös tekintettel a nagy számú visszaélésszerű jogalkalmazásra);

c)      a közösségi joggal való összhang megteremtése érdekében az összeférhetetlenségi szabályok újragondolása;

d)     a kötelező előzetes vitarendezés szabályainak felülvizsgálata;

e)      az elektronikus közbeszerzési eljárások szabályainak kialakítása és fokozatos bevezetése; első lépésként vissza kell állítani azt a szabályt, amely az egyszerű eljárások tekintetében is kötelezővé tenné a hirdetmények elektronikus feladását a lehető legkorábbi időponttól, majd fokozatosan indokolt kiterjeszteni az elektronikus eljárási kötelezettséget a közbeszerzési eljárás további eljárási szakaszaira, ügyelve azonban arra, hogy ez olyan módon történjen, amely nem ró túlzott anyagi terheket sem az ajánlatkérőkre, sem az ajánlattevőkre, és mindkét oldalnak, de különösen a kkv-ajánlattevőknek lehetőséget ad a megfelelő felkészülésre;

f)       az építési beruházások és tervpályázati eljárások részletes szabályait rögzítő kormányrendeletek felülvizsgálata;

g)      a hiánypótlási szabályok kiigazítása, annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a nem megfelelő tartalommal benyújtott igazolások, nyilatkozatok helyett újak is benyújthatók;

h)      a többszörös megjelenésre vonatkozó tilalom ésszerűsítése;

i)        a közösségi közbeszerzési értékhatároknak a közbeszerzési törvényből való eltávolítása, és kizárólagosan alacsonyabb szintű jogszabályra vagy elnöki tájékoztatói körbe utalása;

j)        a kizáró okok egységesítése valamennyi eljárásrendben és eljárásban, az igazolás rendszerének egyszerűsítése;

k)      a közbeszerzési szerződés teljesítésével és módosításával kapcsolatos egyes szabályokat.