KÖZBESZERZÉSI JOGSZABÁLYFIGYELŐ

1. § (1) A tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A tervpályázat célja lehet – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – képzőművészeti, iparművészeti vagy az (1) bekezdésben foglaltak körébe nem sorolható egyéb művészeti szolgáltatáshoz kapcsolódó tervek (mintadarab, részlet, vázlat vagy kisplasztikai modell) összevetése és rangsorolása alapján művész kiválasztása  (a továbbiakban: művészeti tervpályázat). A művészeti tervpályázat eljárására a 13/A. alcímben foglalt  szabályokat kell alkalmazni.”

(2) Az R. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E rendelet önként alkalmazható, ha a tervpályázat Kbt. 11. §-a és 15. §-a alapján megállapított becsült értéke a tervpályázatokra meghatározott uniós értékhatárt nem éri el. Tervpályázati eljárást a Kbt. szabályai szerint ajánlatkérőnek nem minősülő szervezet vagy személy is lebonyolíthat. E rendeletet önként alkalmazó személyre, illetve szervezetre e rendelet minden rendelkezését alkalmazni kell.”

(3) Az R. 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Tervpályázati eljárást kötelező lefolytatni – ha e rendelet vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik – építmény építészeti-műszaki tervezésének versenyeztetésére, amennyiben az ajánlatkérő olyan – a Kbt. hatálya alá tartozó – az (1) bekezdés szerinti tervszolgáltatást kíván megrendelni, amelynek a Kbt. szerint számított teljes becsült értéke eléri vagy meghaladja a szolgáltatás megrendelésére irányadó uniós értékhatárt. A kötelezően lefolytatandó tervpályázat nem lehet a 2. § (2) bekezdésében meghatározott ötletpályázat. A tervezői szolgáltatás megrendelésére a tervpályázatot követően, a 19. §-ban foglaltak szerinti közbeszerzési eljárással kerülhet sor.”

2. § Az R. II. Fejezete a következő 13/A. alcímmel egészül ki:

„13/A. A művészeti tervpályázat általános szabályai

20/A. § (1) A művészeti tervpályázat lefolytatásának menetét az ajánlatkérő az ebben az alcímben foglaltakkal összhangban határozza meg, és az eljárás szabályait honlapján – amennyiben nem rendelkezik honlappal, a Közbeszerzési Hatóság honlapján – közzéteszi.

(2) A tervpályázat fajtáira a 2. §-ban foglaltak alkalmazandóak azzal, hogy tervszolgáltatás és tervezési feladat helyett művészeti szolgáltatást kell érteni.

(3) A művészeti tervpályázat meghirdetésére – a 3. § (4) bekezdése kivételével – a 3. § rendelkezései alkalmazandóak. A hirdetmény külön jogszabály szerinti feladását megelőzően a tervpályázati kiírást az ajánlatkérő nem teheti egyéb módon közzé. A 4–5. § és a 13. § a művészeti tervpályázat lefolytatására is alkalmazandó.

(4) A művészeti tervpályázat eredményének közzétételére a 18. § (6) és (7) bekezdése alkalmazandó.

(5) A tervpályázati eljárás dokumentációja tartalmazza a pályamű elkészítésével és benyújtásával kapcsolatban a pályázók részére szükséges információkról szóló tájékoztatást. A dokumentációban meg kell adni a pályamű elkészítésére vonatkozó feladat, valamint a tervpályázattal előkészített szolgáltatásra vonatkozó feladat részletes leírását.

(6) A dokumentáció tartalmazza a pályaművek benyújtásának helyére, határidejére, módjára vonatkozó  tájékoztatást, a tervpályázattal kapcsolatos kérdések feltevésének és a válaszok megadásának módját és határidejét, a tervpályázatot követő szolgáltatással kapcsolatos ajánlatkérői feltételeket és követelményeket, valamint az eljárás – ajánlatkérő által meghatározott – menetére vonatkozó tájékoztatást. A művészeti tervpályázatban az ajánlatkérő előírhatja a művészeti szolgáltatáshoz kapcsolódó kiegészítő tervezési feladatokra szakági tervező bevonását.

(7) A dokumentációban köteles az ajánlatkérő rendelkezni arról, hogy a díjazott vagy megvételt nyert pályaművekkel kapcsolatban mely felhasználási jogokat szerez meg, a pályázó pedig – a titkosság követelményeinek betartásával – a pályaművéhez csatoltan nyilatkozik ezen felhasználási jogok átruházásáról. Az ajánlatkérő a felhasználási jogok mellett előírhatja a díjazott vagy megvételt nyert pályamű tulajdonjogának átruházását is. Megvétel alatt művészeti tervpályázat esetén azt kell érteni, ha az ajánlatkérő előírta, hogy a díjazottként rangsorolt pályaműveken kívül az értékes részeredményeket tartalmazó további pályaművek tekintetében is meghatározott felhasználási jogok – valamint adott esetben a tulajdonjog – átruházását követeli meg, amelyért a bírálóbizottság által megállapított, a pályamű értékét is figyelembe vevő megvételi összeget fizet. A tervpályázati kiírásban közölni kell a pályaművek díjazására és megvételére szánt összeget, ezen belül a díj legnagyobb és a megvétel legkisebb összegét. A díjak elosztásakor figyelembe kell venni, hogy a díjak összege magában foglalja a megszerzett felhasználási jogokért járó díjazást is.

(8) A művészeti tervpályázat lehet nyílt, meghívásos, vagy – e rendelet önkéntes alkalmazása körében a 25 millió

forintot el nem érő értékű tervpályázat esetén – egyszerű tervpályázati eljárás. Az eljárások lefolytatására – a 24. § (3) bekezdése, valamint a 25. § (3) és (4) bekezdése kivételével – a 21–25. §-ban foglalt szabályokat alkalmazni kell. Meghívásos eljárásban a 22. § (2) bekezdése szerinti létszám vagy keretszám alsó határa művészeti tervpályázat esetén nem lehet kevesebb háromnál. A 23. § (1) bekezdésében foglaltakon túl az ajánlatkérő az alkalmasság igazolására egyéb objektív alapú szempontot és igazolási módot is előírhat. A pályaművek benyújtására olyan határidőt kell meghatározni, amely biztosítja a megfelelő pályamű elkészítéséhez szükséges időt.

20/B. § (1) A pályaműveket bírálóbizottság bírálja el, amelynek tagjai a tervpályázat tárgyában szakértelemmel rendelkező természetes személyek (különösen művészek, művészettörténészek). A bírálóbizottság létszáma legalább három fő. Ha a pályázat résztvevőitől meghatározott szakképzettséget, szakképesítést követelnek meg, a bírálóbizottság tagjai legalább egyharmadának rendelkeznie kell a pályázóktól megkövetelt vagy azzal egyenértékű vagy magasabb szintű szakképzettséggel, illetve szakképesítéssel.

(2) A bírálóbizottság önállóan hozza meg döntéseit és alakítja ki véleményét, a bírálóbizottsági munka dokumentálására a 17. § (4) és (5) bekezdését kell alkalmazni. A bírálóbizottság szakmai döntése a pályaművek értékelésére, minősítésére, rangsorolására, valamint a tervpályázati díjak odaítélésére vonatkozóan végleges,  attól az ajánlatkérő nem térhet el.

(3) A pályázók által benyújtott pályaműveket a bírálóbizottság névtelenül és kizárólag a kiírásban meghatározott szempontok alapján vizsgálja meg. A névtelenséget a bírálóbizottság döntésének meghozataláig kell tiszteletben tartani.

(4) A bírálóbizottság a tagjai által aláírt zárójelentésben állapítja meg a pályaművek rangsorolását, amelynek tartalmára a 17. § (7) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak.”

3. § Az R. a következő 27/A. §-sal egészül ki:

„27/A. § E rendeletnek a tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 220/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 1. § (1a), (2) és (4) bekezdését, valamint 13/A. alcímét a Módr. hatálybalépését követően megkezdett tervpályázati eljárásokra kell alkalmazni.”

4. § Hatályát veszti az R. 17. § (7) bekezdés k) pontjában az „a továbbtervezésre, ” szövegrész.

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

6. § Ez a rendelet

a) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 66–74. cikkének, valamint

b) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 60–66. cikkének való megfelelést szolgálja.

 Dr. Semjén Zsolt s. k.,

miniszterelnök-helyettes